A város két táj, a Hajdúhát és a Nyírség közelében fekszik. A Nyírség homokos terület, északról lejt dél felé, nyugati
határa a Tócó völgyénél húzódik. A Hajdúhát löszös terület, nyugati irányba lejt. Debrecen egész területe a Nyírségen
helyezkedik el. Jelentős magasságkülönbségek nincsenek, a Református Kollégium falában elhelyezett magassági pont 119,6
méterre van a tengerszinttől.
Belváros
A történelmi városmag a város tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal
körbekerített területen jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15. század elején, eredetileg
kőfallal. A kőfal sohasem épült meg, tekintve, hogy az Alföld híján van kőnek. A fal helyett líciumtövissel (gledícsával)
kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel
kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg,
megfelelő őrséggel ellátva. A városárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek.
A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt.
A belváros központi területe a Nagytemplom szűkebb környéke, innen indul ki a város főutcája, a Piac utca, kelet-nyugati
irányban kereszteznek az úgynevezett "derék-utcák" (pl. Széchenyi, Kossuth, Csapó utcák). A belváros emeletes házai főleg a
Piac utca vonalán és a keresztutcák első felében találhatóak.
Kertségek
Debrecenben a legtöbb városrész neve kertre végződik. A városban a 17-18. században a szálláskertes-ólaskertes
településforma volt jellemző. A hosszan elnyúló telkek hátsó részén, túl a gazdasági udvaron, dúsan termő szőlők és
gyümölcskertek voltak a 18. század végétől kezdve. A lakosság növekedésével egyre kisebb területre szorultak vissza a
kertek, és az újabb utcák nyitásával lassan beépültek, ez arra késztette a várost, hogy az a város árkán túl létesítsen
megfelelő területet a szőlők, gyümölcsösök és veteményesek számára. Így alakultak ki a várost övező kertségek. Nemcsak
gazdasági hasznot hoztak, hanem a város levegőjét is tisztították. A városi tanács 1890-ig szigorúan tiltotta a
kertségekben a lakóházak építését. A lakosság 1890-1910 között megkétszereződött, egyre többen települtek ki a kertségekbe.
A Boldogfalvi-, Csapó- és a Homokkert teljesen beépült a 20. század elejére. A lakótelepek terjedésével a kertségeket
felszámolták és bérházakkal építették be, emiatt fokozatosan kintebb szorultak. A mai Debrecent szintén kertségek veszik
körül (pl. Bizcó István-kert, Bayk András-kert, Bánk, Nagycsere, Bocskaikert), jó részük már szinte belterületnek tekinthető.
Forrás: wikipedia
Cimkék:
Debrecen,
Cívis város,
Nagyerdő,
termálfürdő,
Debrecen szállás,
Debrecen vendégház,
panzió Debrecenben,
Debrecen hotel,
Debrecen szálloda,
Debrecen wellness hotel,
ifjúsági szálló Debrecen,
Debrecen üdülési csekk,
Debrecen szálláskereső,
Debrecen szálláskeresés,
Debrecen színház,
Debrecen szállásfoglalás,
Debrecen szállásajánló,
belföldi utazás, pihenés Debrecenben,
szállás ajánló Debrecenben,
Debreceni apartman,
Debreceni magánszálláshely,
vendéglátás Debrecenben,
Debrecen térkép,
Debrecen Hotel reservation,
Wellness Hétvége Ajánlatok
| Szállás London
| Szállás Róma
| Szállás Párizs
| Szállás Berlin
| Dental Hungary
Hány éves a bukósisak amit hordasz?
